D&D5.5: A Skarlát Citadella #4

Játékszervezés:

    Gabinak nem jött be a pszi penge zsivány, így úgy döntött, hogy új karaktert hoz. Hogy valamennyire megőrizzük a játékvilág konzisztenciáját és használjuk a már jól bejáratott becenevét, azt találta ki, hogy az új karaktere az előző öccse, azért kereste meg a felhajtójukat, Albert Albertsont, mert családi hírt vitt idősebb testvérének. A törpe nyilván Vöröstoronyba irányította, ahol az ifijabb Woody rossz hírt közölt báttyával: apjuk elhalálozott így legidősebb fiúként, idősebb Woodynak immár Lord Woodbergként kell helytállnia a családi birtokon! Így hát Woody B. balra el, Woody G. jobbról be, mehet is tovább a kalandozás. 

Résztvevő karakterek:

• Fantom (sötételf árnyak útja szerzetes 3; Hanna)

• Az Árny (istenvérű orvgyilkos zsivány 3; Opete)

• Sir Geza Woodberg, "Woody G." (ember bajnok 3; Gabi)

• Negró (ember párbajhős harcos 3; Boti)

• Anonymus (pokolfajzat háború pap 3; Petra)

• Holló (pokolfajzat jós varázsló 3; Csaba)

Távolmaradók:

• Fang (légelemi harcos 2; Dóri)

• Vimak (léggóliát mágus 2; Berci)

D&D5.5: A Skarlát Citadella #3

Játékszervezés:

A korábbi magas létszám helyett ezúttal csak három játékos jött össze, így generáltam néhány csatlóst, akik közül egyet fel lehet bérleni (5 at / nap + arányos rész a zsákmányból). A bevetésükre végül nem került sor, mert Gabi az utolsó előtti pillanatban szólt, hogy a fia is jönne játszani (párévente egyszer ő is felbukkan nálunk játékosként), így hogy ne kelljen új karakter generálni, ő megkapta a szintén beugró játékos Botond karakterét, Negrót. Főként azért, mert a párbajhős harcos (champion, aminek adná magát a bajnok, de ezt mostanában inkább a paladin helyettesítésére használom, mint valamilyen ügynek a bajnoka) még mindig az egyik legegyszerűbben játszható karakterek egyiket. Akkor leszek bajban, ha egyszerre bukkan fel a játékon Botond és Peti... ...de minden problémával majd akkor foglalkozunk, amikor előkerül. 😉

Résztvevő karakterek:

• Fantom (sötételf árnyak útja szerzetes 3; Hanna)

• Az Árny (istenvérű orvgyilkos zsivány 3; Opete)

• Sir Woodberg, "Woody" (istenvérű pszi penge zsivány 3; Gabi)

• Negró (ember párbajhős harcos 3; ezúttal Peti)

D&D5.5: A Skarlát Citadella #2

Játékszervezési betekintő a külső olvasóknak:

A második játékalkalmon jól megfigyelhető volt a játékaink azon sajátossága, hogy egy meglehetősen nagy játékosbázissal vagyunk megáldva, de közel sem biztos, hogy minden játékalkalmon mindenki ott tud lenni (jelen esetben ha mindenki jelen van az 9 játékost és a mesélőt jelenti). Ezért úgy játszunk, hogy bármilyen fejlődési mechanikát is használunk, mindig csapat szint van: amikor a kalandban résztvevő karakterek szintet lépnek, akkor azoknak a karakterei is szintet lépnek, akik nem tudtak ott lenni a játékalkalmon.

Senkire sem jellemző, hogy "ma nincs kedvem" indokkal kihagyna alkalmakat, a "munka", "családi program" és a "betegség" kulcsszavak körül kell mindig keresni a mulasztás okát. Ezért nem tartjuk jó megoldásnak azt, hogy külön-külön fejlődjenek a karakterek és valaki jelentősen kisebb túlélési eséllyel csöppenjen bele egy kalandba csak azért, mert egy ideig elvitte az élet.

Ez természetesen ráadás munkát is ró a játékosokra, mivel hosszabb kihagyás után a karaktere akár több szintet is léphetett, így át kell olvasni, hogy mit is tud pontosan. Bár ez a mostani egy tanuló kampány, így igyekszünk mindent megnézni a szabálykönyvekben a sok apró változás miatt, azért nem baj, ha a karakterére vonatkozó faj- és kasztképességeket mindenki fejből tudja.

A fentiek miatt azon sem szoktunk sokat morfondírozni, hogy hová tűnt egy-egy karakter, aki az előző alkalmon még jelen volt, illetve hogy került oda valaki, aki eddig a közelben sem volt. A jelenlegi kampányban ez egyelőre nem probléma, hiszen minden leereszkedés után a karakterek visszatérnek a bázisul szolgáló faluba, ahol mindenki több-kevesebb időt tölt pihenéssel. Akik kihagynak alkalmakat, azonak van lehetőségük szabadidős tevékenységeket (downtime activity) végezni. Más kampányokban egyszerűen életbe lép a hitetlenkedés elengedése (suspension of disbelief) és örülünk, hogy minden esély ellenére ismét sikerült összehozni egy játékalkalmat és egyszerűen csak élvezzük a játékot.

Ennyi alapozó után térjünk rá a cselekményre!

D&D5.5: A Skarlát Citadella #1

A D&D5E eredeti, 2014-es verziójával nagyon sokat játszottunk, szinte a megjelenéstől. Volt több hosszú kampányunk benne (2-2,5 évig tartottak), a maradványaikat a blog korábbi bejegyzései között is meg lehet találni, bár akkoriban nem könyveltük őket ilyen szorgalmasan.

2025 nyarán fejeztük be az utolsó hosszú kampányt, ami a Tyranny of Dragons volt, kibővítve a végén néhány saját kalanddal, hogy a karakterek eljussanak 20. szintig és kipipálhassuk azt is, hogy játszottunk életünkben karaktereket 1-től 20-ig szintig. A végére, 10 év után érthető módon én kelléképpen belefáradtam az ÖTE-be, de persze az új, 2024-es, utólag D&D5.5-re keresztelt kiadás piszkálta a csőrömet, így ~10 hónappal később csak elkezdtem egy új kampányt ebben a rendszerben.

Mivel korábban jó áron hozzájutottam egy Kobold Press könyvcsomaghoz, amiben volt egy 1-10. szinteken játszódó kazamatakúszós (dungeon crawl) kampány is, a Scarlet Citadel, így adta magát, hogy lemeséljem - vagy legalábbis elkezdjük, aztán meglátjuk mi lesz belőle.

[SWADE] Az Élet Fájának Gyümölcsei #4-5

Alább olvasható az 1930-as években játszódó pulp minikampányunk utolsó két ülésének összefoglalója: 

#4

A londoni kaland után nekiláttunk, hogy kibogozzuk a talált nyomokat “SAMBALA” -ról. Találtunk egy furcsa, nehezen értelmezhető térképet, amin bizonyos helyszínek “Gyantse” és “Zewengei” szavakkal voltak jelölve. Utána néztünk ezeknek, az egyik egy helységnév, a másik talán egy kolostor, de a megszerzett infók és a térkép információi nem álltak össze. Az viszont kiderült, hogy tibeti helyszínről van szó, azonban az odautazás megszervezésekor kiderült, hogy nem egyszerű bejutni az országba a politikai helyzet miatt, gyakorlatilag csak meghívóval lehetséges.

Gerardus felsőosztály-beli kapcsolatai ismét jól jöttek, a jó holland villámgyorsan kerítette elő a tibeti konzul fiát, aki egy tisztes (az eladott géppuska árából fedezett) ajándék és személyes találkozó után örömmel adott nekünk meghívót.

A formaságok után a hosszú utazásunk kezdetét vette. Londoból hajóval indultunk Indiába, az Indiai Óceánon azonban komoly viharba keveredtünk. Míg Antonia, Jaquelin és Gerardus a fedélközbe húzódva várták, hogy elüljön a vihar, addig Arthur Pembroke, a leszakad angol nemes és Jean, a jövőből jött kiborg (egy drámai feladat keretében) mutatták meg ki a legény a fedélzeten: az elemekkel dacolva ügyesen segítettek a legénységnek az elszabadul ládákkal, kötelekkel és egyéb problémaforrásokkal, így mentve meg az erőforrásainkat. (Az egész utazásra kaptunk 10 “erőforrás pontot” a mesélőtől, ez a meta-valuta hivatott jelképezni, hogy mennyire rongyolódunk le út közben a különféle kihívásoktól.)

D&D5.0: Planscape #1: Torment?

Hosszú nekikészülés után belevágtunk egy Planscape kampányba, amit Csaba mesél. Tudtommal a D&D 5E -hez megjelent Planscape doboz kampányát, a Turn of Fortune’s Wheel -t játszuk, de mivel nem ismerem ezt a kampányt, így fogalmam sincs, hogy mennyi az eredeti tartalom és hol kell a mesélőnknek játszhatóra fazonírozni. (Igazán áttekintőket sem olvastam, annyi jutott el hozzám, hogy a Planscape rajongók nem boldogok a kampánytól.) Csapat szintjén sem állunk jól Planscape-tudással: ketten játszogattunk a Planscape: Torment c. játékkal, de nekem a BG1-2 mindig jobban bejött, mert számomra pont jó arányban keveri a beszélgetős részeket és az akciót. (Az Icewind Dale első részét végigjátszottam, de azért néha nagyon akarnom kellett nem otthagyni a hosszú kazamata-kúszások miatt, a Planscape-en viszont elvéreztem.) Peti sem játszotta végig PS:T -t, a fiatalabbak pedig nem is ismerik ezeket a gyöngyszemeket.

A mesélői utasításoknak megfelelően mindenki két karakterrel készült. Fogalmunk sincs, hogy miért van erre szükség, a tippünk (legalábbis az enyém biztosan :) ) az, hogy ugyanannak a léleknek vagyunk a többszöri megtestesülései. Erre az utal, hogy mindkét karakterünk kell lennie egy egyező megkülönböztető jegyének. Az enyémnek például az a jele, hogy a szeme alatt és felett 4-4 ferde vonal van, ami varázsláskor dereng a varázslat iskolájának megfelelő színben. Azt azonban nem mindenki vállalta be, hogy 2 teljesen eltérő karaktert tanuljon meg, így van, akinél a különbség csak névben és a karakter személyeségében van. Ilyen például Petra sárkányvérű, katona hátterű tűzmágusa, akinek az egyik megtestesülése egy rendszerető, ambiciózus tiszt Arix néven, a másik pedig ugyanez, de a jelleme könyörtelenségbe hajlik, *németül* (tetszőleges katonai úton terjeszkedő ország nyelve) beszél és Cora néven fut.

A Monarchia előtt: az 1820-as évek kalandjai #4 [SWADE: 1820s]

Összefoglaló ezúttal a Milady tollából, kiegészítve egy kicsit:

Thaco felépülését megvárva (közben Amália szülei érte jöttek és némi tiszteletteljes ajándék átadása után maguk vitték haza a kisasszonyt) úgy döntöttünk, utánanézünk a háznak, amit Wilhelm szelleme mondott nekünk a mocsári cigány javasasszony segítségével.

Ruzena Dragomir, a mocsári javasasszony

A Monarchia előtt: az 1820-as évek kalandjai #3 [SWADE: 1820s]

 Alább Thaco levelét olvashatjátok, amiben beszámolt édesanyjának a mostanában vele történtekkel, így összefoglalva a játékalkalom történéseit.. Az M betűvel kezdődő részek a mesélő megjegyzései, amik betekintést engednek a rendszer és a kaland kulisszái mögő.

Kedves anyám!

 Gond nélkül megérkeztünk Bécsbe, a Milady volt olyan kedves, és vendégül látott bennünket, a szolgálók kedvesek, a bécsi élet pezsgő. Milady közbenjárásával eladtuk a zsákmányolt fegyverek nagyrészét, és az árából meghívót, illetve ruhákat vételeztünk a hamvazószerdai nyitóbálba nekem és Cirminek.

M: Ez mind az Ismeretségek (118. oldal) alrendszer segítségével volt levezetve. Az árusításra csak a Meggyőzés képzettséget lehetett használni, a meghívó megszerzésére mehetett volna a Megfélemlítés is, de mivel Cirmi és Milady vonatkozó képzettségei megegyezők voltak, így a csapat maradt békés útnál. A próbára lett volna egy -2 levonás, ha valaki nem németül próbálkozik- ;)

Ugyanitt bejött a Támogatás (106. oldal) is: ezzel egy másik karakter cselekvését lehet segíteni. Támogatásra bármilyen képzettség használható, ha a játékos meg tudja indokolni a mesélőnek. Jelen esetben az történt, hogy Cirmi Megfélemlítéssel elriasztotta a beszerzési találkozókon a kevésbé elkötelezett vásárlókat, így könnyítve meg Milady dolgát.

A Monarchia előtt: az 1820-as évek kalandjai #2 [SWADE: 1820s]

 #2 fejezet, 2025 augusztusában:

A körülbelül 3,5 évig játszott D&D kampányunkat (Hoard of the Dragon Queen, Rise of Tiamat és még egy hozzáköltött rész, amiben a Magic: the Gathering világvége-lényei, az Eldrazi -k akarták elpusztítani az Elfeledett Birodalmakat) egy utolsó, 20. szinten játszott kalanddal búcsúztattuk. Ez egy rövid, de annál durvább kazamata kaland és „bossharc” volt, amire egy egész napos játék keretein belül került sor. Ilyet nem csináltunk szerintem 20 éve (kivéve a táborokat) és szóltam előre, hogy én azért 10+ órát nem szándékozok mesélni, a kampány lezárása csak 5-6 óra játék lesz, így valaki még készüljön valami egyszerűbbel. Jelentkezők voltak is, de végül csak úgy esett, hogy nekem kellett elvinnem a játékidő maradék részét is. Arra én sem voltam készen, hogy felvezessek egy új, akár közepes távú kampányt is akár (őszintén szólva azt sem tudtam, hogy milyen rendszerben szeretnék mesélni), így amikor a lányommal beszélgettünk, felmerült, hogy folytathatnánk a Milady-s játékot. Mivel ez elég megúszós megoldásnak tűnt, végül így is lett!

A D&D kampány lezárását követő pizza-szünetben mindenkinek volt ideje elkészíteni egy Savage Worlds karaktert, amivel csatlakozhatott a Milady kompániájához, majd sor került a rövid játékra:

A Monarchia előtt: az 1820-as évek kalandjai #1 [SWADE: 1820s]

#1 fejezet, valamikor 2024-ben:

- Délután bemegyünk a városba, tartsd életben a gyerekeket.

- Apa, mesélsz nekünk valami szerepjátékot? Valami Habsburgos lehetne…

- Ha vannak kész karakterek, mire végzek a mosogatással, akkor lesz játék.

A “kampány” 0. játékülésének mindhárom mondata. :)

Hogyan született ez a kampány, ami akkor még csak egy gyors játékalkalomnak volt szánva?

Az első játékülés egy nagyjából 3 órás alkalom volt, ennyi idő volt a mosogatás vége és a feleségem és a barátnője visszaérkezése között. Becsületére legyen mondva, Hanna megküzdött a magyar nyelvű SWADE könyvvel és elkészült a két karakter: Mecklenburgi Aurélia grófnő, aki Milady álnéven egyfajta éjszakai, titkos igazságtevő és Jack, az amerikai fél-elf szerencsevadász. A világról annyit tudtak, hogy az 1820-as évek Magyarországán fog játszódni és pont annyi mágia lesz benne, amennyit ők a játékos karakterek által behoznak. Tehát ha valaki behoz egy fantasy fajt, akkor a világban vannak fantasy fajok. Mivel Jack játékosa a fél-elfet választotta fajnak, így annyit már tudtunk, hogy valahol a világban vannak elfek és talán más fajok is, de ezen túl nem gondolkodtunk. Mivel varázshasználót senki sem hozott, így azt mondtam, hogy nyílt, látványos mágia nincs a világban: egy repülőszőnyegen közlekedő, tűzgolyókat hajigáló varázsló legfeljebb valamiféle csúcsponton jelenik meg, de vannak varázsfőzetek, átkok és a valós alappal rendelkező hiedelmek, amiket a hatalmon lévők, ha nem is nyíltan, de használnak. Mire ezt végig gondoltam, a kisebb mosogatni valók el is fogytak. Innen még jó 30-45 percem volt kigondolni a szűkebb játékkörnyezetet és a kalandot, majd kértem a lányoktól 15 percet, hogy kigondoljak pár nevet és bele is vágtunk.

Denebola kampány: eddig történt…

Rövid összefoglalók a denebolai kampány eddigi történéseiről. Az arány nem túl jó: másfél év, 8 játékalkalom. Ilyen az élet...

Összefoglalók a tovább után. 

Mocsárvár I.

Kalandozások Mocsárvár környékén:

A Kalandor, az Orvgyilkos meg a Banya

Nincs mostanában sok szerepjátékozás, így öröm volt végre leülni és mesélni egyet. A világ, ahogy egy korábbi bejegyzésben is írtam, saját, innen-onnan lopott valamint saját ötletekkel. A rendszer - most éppen - Savage Worlds Deluxe. Bár szeretek különféle rendszereket kipróbálni, az SWD valószínűleg marad, főként azért, hogy a játékosokat ne kényszerítsem újabb és újabb angol nyelvű rendszerek megtanulására. Ez még sűrűbb játékalkalmakkal sem lenne szerencsés, nem hogy 4-6 havi egy játéknál. A beszámoló két részből tevődik össze, egyrészt elmeséli, hogy mi történt a játékalkalmon (ez vastag betűvel van szedve), másrészt írok mesélői megjegyzéseket, amik egyfajta érdekességek, mesélői szemmel (dőlt betűvel). Nem lesz rövid olvasmány.

Ha időm és kedvem lesz, akkor írok majd bejegyzést a világról, néhány szabály-kiegészítésről, házi szabályról. Mint máskor, most sem ígérem ezt meg, így nem vagyok számonkérhető. :)

Lássuk a medvét: