2026. május 11., hétfő

D&D5.0: Planscape #1: Torment?

Hosszú nekikészülés után belevágtunk egy Planscape kampányba, amit Csaba mesél. Tudtommal a D&D 5E -hez megjelent Planscape doboz kampányát, a Turn of Fortune’s Wheel -t játszuk, de mivel nem ismerem ezt a kampányt, így fogalmam sincs, hogy mennyi az eredeti tartalom és hol kell a mesélőnknek játszhatóra fazonírozni. (Igazán áttekintőket sem olvastam, annyi jutott el hozzám, hogy a Planscape rajongók nem boldogok a kampánytól.) Csapat szintjén sem állunk jól Planscape-tudással: ketten játszogattunk a Planscape: Torment c. játékkal, de nekem a BG1-2 mindig jobban bejött, mert számomra pont jó arányban keveri a beszélgetős részeket és az akciót. (Az Icewind Dale első részét végigjátszottam, de azért néha nagyon akarnom kellett nem otthagyni a hosszú kazamata-kúszások miatt, a Planscape-en viszont elvéreztem.) Peti sem játszotta végig PS:T -t, a fiatalabbak pedig nem is ismerik ezeket a gyöngyszemeket.

A mesélői utasításoknak megfelelően mindenki két karakterrel készült. Fogalmunk sincs, hogy miért van erre szükség, a tippünk (legalábbis az enyém biztosan :) ) az, hogy ugyanannak a léleknek vagyunk a többszöri megtestesülései. Erre az utal, hogy mindkét karakterünk kell lennie egy egyező megkülönböztető jegyének. Az enyémnek például az a jele, hogy a szeme alatt és felett 4-4 ferde vonal van, ami varázsláskor dereng a varázslat iskolájának megfelelő színben. Azt azonban nem mindenki vállalta be, hogy 2 teljesen eltérő karaktert tanuljon meg, így van, akinél a különbség csak névben és a karakter személyeségében van. Ilyen például Petra sárkányvérű, katona hátterű tűzmágusa, akinek az egyik megtestesülése egy rendszerető, ambiciózus tiszt Arix néven, a másik pedig ugyanez, de a jelleme könyörtelenségbe hajlik, *németül* (tetszőleges katonai úton terjeszkedő ország nyelve) beszél és Cora néven fut.

2026. május 5., kedd

A Monarchia előtt: az 1820-as évek kalandjai #4 [SWADE: 1820s]

Összefoglaló ezúttal a Milady tollából, kiegészítve egy kicsit:

Thaco felépülését megvárva (közben Amália szülei érte jöttek és némi tiszteletteljes ajándék átadása után maguk vitték haza a kisasszonyt) úgy döntöttünk, utánanézünk a háznak, amit Wilhelm szelleme mondott nekünk a mocsári cigány javasasszony segítségével.

A person sitting next to a person

AI-generated content may be incorrect.

Ruzena Dragomir, a mocsári javasasszony

A Monarchia előtt: az 1820-as évek kalandjai #3 [SWADE: 1820s]

 Alább Thaco levelét olvashatjátok, amiben beszámolt édesanyjának a mostanában vele történtekkel, így összefoglalva a játékalkalom történéseit.. Az M betűvel kezdődő részek a mesélő megjegyzései, amik betekintést engednek a rendszer és a kaland kulisszái mögő.

Kedves anyám!

 Gond nélkül megérkeztünk Bécsbe, a Milady volt olyan kedves, és vendégül látott bennünket, a szolgálók kedvesek, a bécsi élet pezsgő. Milady közbenjárásával eladtuk a zsákmányolt fegyverek nagyrészét, és az árából meghívót, illetve ruhákat vételeztünk a hamvazószerdai nyitóbálba nekem és Cirminek.

M: Ez mind az Ismeretségek (118. oldal) alrendszer segítségével volt levezetve. Az árusításra csak a Meggyőzés képzettséget lehetett használni, a meghívó megszerzésére mehetett volna a Megfélemlítés is, de mivel Cirmi és Milady vonatkozó képzettségei megegyezők voltak, így a csapat maradt békés útnál. A próbára lett volna egy -2 levonás, ha valaki nem németül próbálkozik- ;)

Ugyanitt bejött a Támogatás (106. oldal) is: ezzel egy másik karakter cselekvését lehet segíteni. Támogatásra bármilyen képzettség használható, ha a játékos meg tudja indokolni a mesélőnek. Jelen esetben az történt, hogy Cirmi Megfélemlítéssel elriasztotta a beszerzési találkozókon a kevésbé elkötelezett vásárlókat, így könnyítve meg Milady dolgát.

A Monarchia előtt: az 1820-as évek kalandjai #2 [SWADE: 1820s]

 #2 fejezet, 2025 augusztusában:

A körülbelül 3,5 évig játszott D&D kampányunkat (Hoard of the Dragon Queen, Rise of Tiamat és még egy hozzáköltött rész, amiben a Magic: the Gathering világvége-lényei, az Eldrazi -k akarták elpusztítani az Elfeledett Birodalmakat) egy utolsó, 20. szinten játszott kalanddal búcsúztattuk. Ez egy rövid, de annál durvább kazamata kaland és „bossharc” volt, amire egy egész napos játék keretein belül került sor. Ilyet nem csináltunk szerintem 20 éve (kivéve a táborokat) és szóltam előre, hogy én azért 10+ órát nem szándékozok mesélni, a kampány lezárása csak 5-6 óra játék lesz, így valaki még készüljön valami egyszerűbbel. Jelentkezők voltak is, de végül csak úgy esett, hogy nekem kellett elvinnem a játékidő maradék részét is. Arra én sem voltam készen, hogy felvezessek egy új, akár közepes távú kampányt is akár (őszintén szólva azt sem tudtam, hogy milyen rendszerben szeretnék mesélni), így amikor a lányommal beszélgettünk, felmerült, hogy folytathatnánk a Milady-s játékot. Mivel ez elég megúszós megoldásnak tűnt, végül így is lett!

A D&D kampány lezárását követő pizza-szünetben mindenkinek volt ideje elkészíteni egy Savage Worlds karaktert, amivel csatlakozhatott a Milady kompániájához, majd sor került a rövid játékra: