Megtudtuk, hogy a sziget, aminek a közelében a hajó van, Főnix szigete. 2 hónapnyi hajóútra van, a világ tüzesebbik felén, és goblinok is lakják - el is kezdtük szervezni az expedíciót, amíg Kovács Jánost vártuk az irányfölddel. Ennek keretein belül jól berúgtunk, másnap pedig a városőrség dörömbölésére ébredtünk. Ottokár meztelenül nyitott ajtót, de ez nem rettentette el a városőrséget, akik letartóztatási paranccsal jöttek. A vád szerződésszegés, a vádló pedig Himalaya professzor. A nagyobb értékeinket és pluszos fegyvereinket lefoglalták, a csapat nagy részét bebörtönözték, ahol Ottokár eldöntötte, hogy igencsak kellemetlen rab lesz, és a csapattal együtt - néha felváltva - egész nap énekelt. A börtönőrök már nem bírták a kornyikálást, így olyan csendvarázslatot helyeztek a cellára, amitől nem hallottak belőlünk semmit - nem tudták, hogy ez egy ördögi terv része...
Koholt vádak alapján, bizonyítékhamisítással, sztárügyvéddel ellenünk elég hamar kiderült, hogy nem győzhetünk, az elszelelt Titánusz sem tűnt úgy, hogy segítségünkre siet, így kénytelenek voltunk megszökni. A börtön rácsait együttes erővel kitéptük, amiből szerencsére semmi nem hallatszott a csendvarázs miatt, és elszeleltünk. Egy útba eső szigeten feltankoltunk szárított halból és vízből, illetve verbuváltunk magunknak egy törpe szövetségest, Gróint (Ádám karaktere). Az út unalmasan és eseménytelenül telt, de előbb-utóbb megpillantottuk Főnixet, ahol egyből 3 kalózhajónak tűnő tákolmány vett minket célba, így úgy döntöttünk, kikötünk.
A kaland:
A városban elég kellemetlen fogadtatásban volt részünk, mindenki balekoknak hívott minket, cetlit is kaptunk a hátunkra - Ottokárátragasztotta a sajátját egy helybélire - és megtudtuk, hogy hivatalosak vagyunk az esti balek-bálra. Kicsit még lődörögtünk a városban, ahol egy kocsmában találkoztunk Dáriusszal, aki Hirthez hasonlóan gomba alapú elf, de nem volt túl barátságos.
Elmentünk hát a balek-bálra, ahol a kihívás rengeteg alkohol elfogyasztása volt. A szabályok egyszerűek, minden körben más frakció mondja meg, hogy kinek kell innia (akin van sapka, akit anya szült, akinél van kard), illetve ha valaki azt mondja "Kalózkirály", akkor azt kell mondani, hogy "éljen", különben inni kell. Ottokár érezte, hogy ez az ő versenye. A városban amúgy öt frakció volt: Kukások (és goblinok), Kalózok (és élőholtak), Lázadók, Elfek és Kultisták. Az egész várost pedig a Kalózkirály - aki a pletykák szerint egy nő vámpír - tartotta markában különböző proletárdiktatórikus kommunista eszmékkel. A csapat jól bekajált az esemény előtt, majd nekivágott a kihívásnak. Haver atya az első kortynál kidőlt, a többiek tartották magukat, végül Hirth és Ottokár között dőlt el a verseny, amikorHirth magára borított egy vödör kétes eredetű alkoholt őrjöngve - majd kidőlt. Stílusban mindenképp győzedelmeskedett, de Ottokármaradt talpon, így ő lett a díszbalek. Megkérdezték a Kukások, lenne-e kedve csatlakozni - volt.
A többieknek egy próbát kellett kiállniuk, hogy csatlakozzanak, a roncsok közül kellett guberálni. Ez elég egyszerűen hangzik, de amikor két ember méretű rák kergeti az drága kalandozót, már nem az... Pedig pontosan ez történt, A csapat megpróbált leszámolni a rákokkal, de aztán jobb belátásra tértek, és megfutamodtak egy ereklyével, ami Hirthet bejuttatta a kukásokhoz, a többiek még kicsit kutatgattak, és megtalálták a Jangling automatont, amit már régóta kerestek a Kukások, így az egész csapatot bevették (-1 karizma +3 észlelés +3 értékbecslés) - kivéve Kázmért, aki nem kérte. Kaptunk tetkót is - kukából mászik elő egy kukac. Itt kiderült, hogy Hirth, Dáriusz és Rikárdó (a Kukások főnöke) unokatestvéri szinten rokonok (illetve a Kukások ki is olvasták az emlékeit)
Elnyertük Rikardó bizalmát, és megkérdeztük őket az elveszett hajóról - Alkatrazról. Kiderült, hogy a hajót már átkutatták, és meg is lett a sérült sztáziskamra, amit eladtak a Kultistáknak. Rávettük őket, hogy segítsenek visszaszerezni, és hosszas levélváltás, hamisítás, terelés, miegymás során sikerült is összehozni a találkozót egy a szigettől egy napra lévő sziklán azzal, hogy Kázmér az őrült próféta ki tudja nyitni - némi ellenszolgáltatásért a kamrát.
A találkozón részt vett közülünk Ottokár, Hirth, Gróin, Kázmér, Haver atya, Titánusz, Rikárdó és a Jangling automaton, a kultisták közül pedig a csápkarú főpap, egy segédpap, két testőr és 4 ministráns, akik a sztáziskamrát hozták nagy kántálás közepette. A főpap ledobta elénk a kialkudott 10.000aranyat, mire Ottokár szabadon engedte a krákent. Eleinte nem állt túl jól a szénánk, Gróin ésKázmér is elég nagy pofonokat kapott, és az életbe visszatérő hullák sem segítettek sokat, de aztán lassan és biztosan - főleg Haver atya isteni közbenjárásával, ami elűzött három holtat, és Hirth opportunista coup de grace-ával, amivel kivégezte az alpapot, fordult a kocka. A főpap sajnos elmenekült teleportálással mikor már látta, hogy nem győzhet...
Epilógus:
Az arany átkozott volt, de a vasöklöknél becseréltük a fele értékben simára, ezt a csapat döntése alapján el is verjük mind dorbézolásra...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése